[ Pobierz całość w formacie PDF ]
És hogy sikerült abbahagyni?
Látja Brutust?
Nehéz volna nem látni.
Megmondtam neki, hogy minden hétért, amiken tiszta maradok, kap egy ezrest.
Beköltözött mellém.
Hatékonyabb lehetett, mint a kórházi kezelés.
Brutus benyitott egy ajtón. Az a helyiség se volt egy Ritz szálló, de legalább voltak benne
asztalok meg székek, sQt világítás meg egy hqtQszekrény is. A sarokban egy hordozható
generátor dohogott.
Tyrese meg én bementünk, Brutus kint maradt, és becsukta az ajtót.
Isten hozta az irodámban mondta Tyrese.
Még mindig Brutus tartja távol a drogtól?
Megrázta a fejét.
Most már TJ. Érti.
Értettem.
És nincsenek problémái azzal, amit itt csinál?
Rengeteg problémám van, doki. Tyrese leült, engem is hellyel kínált. Rám villant a
szeme; nem nagyon tetszett a tekintete. Én nem a jó fiúk csapatában focizok.
Nem tudtam, mit mondjak erre, inkább témát váltottam.
Délután ötre el kell jutnom a Washington Square Parkba.
HátradQlt.
Mi az ábra?
Hosszú.
Tyrese elQvett egy rugós kést, kicsattintotta, és nekifogott a körmét piszkálni.
Ha a fiam megbetegszik, orvoshoz viszem. Szakemberhez. Sima?
Bólintottam.
Ha valakinek balhéja van, az is e2t csinálja emelte rám a szemét Tyrese. Magának
valami balhéja lett, doki. Megint hátradQlt. Én balhéban utazok. Errefelé én vagyok a
legjobb idegenvezetQ.
Elmeséltem neki a dolgokat, majdnem mindet. Sokat bólogatott, de mikor a két
gyilkosságról beszéltem, úgy éreztem, nem hisz nekem. Valószínqleg nem is érdekelte.
Okés mondta, miután befejeztem. Kapja össze magát, aztán még meg kell
dumálnunk valamit.
Mit?
Nem válaszolt, odament a sarokban álló masszív vasszekrényhez, kulccsal kinyitotta,
belenyúlt, és egy pisztolyt vett elQ.
Ez egy Glock mondta jelentQségteljesen, és felém nyújtotta. Egy kéjmámor. Király a
stukkerek között.
Megdermedtem. Egy sötét, véres kép villant fel bennem egy pillanatra. Nem próbáltam
rögzíteni. Rég volt. Megfogtam a pisztolyt, de csak két ujjal, mintha forró lenne. Nem
akartam elfogadni, de ostobaság lett volna visszautasítani. Már így is két gyilkossággal
gyanúsítottak, megtámadtam egy rendQrt, ellenállást tanúsítottam a letartóztatás során, és
nyilván még sok mindent a nyakamba lehetett varrni.
Ezekhez képest gyerekség volt az engedély nélküli fegyverviselés.
Töltve van figyelmeztetett Tyrese.
Van valami biztonsági csappantyúja vagy ilyesmije?
Már nincs.
Aha. Lassan ide-oda forgattam, és eszembe jutott az az idQ, mikor utoljára tartottam
fegyvert a kezemben. Jó érzés volt megint pisztoly fogni. Talán a súlya, az erQt sugalló húzása
miatt. Jó fogása volt, jó tapintása, tökéletesen illett a tenyerembe. Nem örültem, hogy örülök
neki.
Tegye el ezt is. Egy mobiltelefont nyomott a kezembe.
Mi ez?
Kisnyúl. Tyrese összevonta a szemöldökét. Mégis mi volna? Egy mobil, de lopott
számmal, nem lehet visszanyomozni. Érti.
Bizonytalanul bólintottam; nagyon ismeretlen területen jártam.
Van ott egy mosdó mutatott jobbra a hátam mögé Tyrese. Zuhany nincs, de mosdó
az van. Suvikszolja ki magát, én addig hozok valami göncöt. Utána Brutusszal elvisszük a
Washington Square-re.
Azt mondta, hogy még meg kell beszélnünk valamit.
Majd ha felöltözött felelte Tyrese.
27
ERIC WU derqs arccal, kissé hátrahajtott fejjel szemlélte a terebélyes fát.
Eric! Larry Gandle szólt hozzá. Wu nem fordult meg.
Tudod, mi a neve ennek a fának? Nem.
A Hóhér szilfája.
Bájos.
Wu szájának jobb széle félrehúzódott, mintha mosolygott volna.
Egyes történészek szerint a XVIII. században ebben a parkban nyilvános kivégzések
folytak.
Hát ez óriási, Eric.
Az.
Két félmeztelen, görkorcsolyás tizenéves suhant el mellettük. Valahonnan egy rádióból
rockzene szólt. A Washington Square Park egyike azon kevés helyeknek, amelyek még
Qrizgetnek ezt-azt a hatvanas évek világából, bár egyre kevesebbet. Természetesen most is ott
vannak a szokásos tiltakozók, de inkább egy nosztalgikus színielQadás szereplQinek hatnak,
mint igazi forradalmároknak. Az utcai zenészek és más mqvészek kissé képzettebbek és
finomabbak a kelleténél. A hajléktalanok többnyire a kissé mesterkélt, színpadiasan bohém
figurának ható típust képviselik.
Biztos, hogy az egész teret lefedtük? kérdezte Gandle.
Wu még mindig a fát nézegetve bólintott.
Hat ember, plusz kettQ a mikrobuszban.
Gandle hátranézett. A fehér, zárt mikrobusz oldalára egy mágneses lógót tapasztottak,
amelyen egy Lego-emberkéhez hasonló, létrás-korongecsetes figura virított; fölötte a cég
neve: B&T, alatta egy telefonszám. Ha a kocsi leírása kerül szóba, a tanúk ha semmi másra
nem, a cég nevére vagy a telefonszámra emlékezni fognak. Nem létezett sem ez, sem az.
A mikrobusz másodiknak állt meg az úttest szélén várakozó autók mellett. Manhattanben
egy szabályosan parkoló kisbusz inkább szemet szúr. Ennek ellenére nyitva tartották a
szemüket. Ha rendQr jön, elhúznak, át egy La-fayette Street-i garázsba, ott kicserélik a
mágneses lógót meg a rendszámot, és úgy jönnek vissza.
Vissza kéne menned a kocsihoz mondta Wu.
Gondolod, hogy Beck ide bír jönni?
Kétlem felelte Wu.
Arra számítottam, hogy a letartóztatása elQcsalogatja a nQt mondta Gandle , de arra
nem, hogy randit is megdumálnak.
Az egyik figyelQjük, a göndör, pulóveres férfi, aki az,, Internet-kávézóban Beck mögött
állt a sorban, le tudta olvasni az üzenetet Beck monitoráról, mire azonban továbbította, Wu
már telepítette a hamis bizonyítékokat.
Nem számít. Így is mqködnie kell a dolognak.
MindkettQt lekapcsoljuk, de a nQ a fontosabb mondta Gandle. Legrosszabb esetben
meg kell ölni Qket, de jobb lenne, ha életben maradnának. Ki kell derítenünk, hogy mit
tudnak.
Wu nem válaszolt, még mindig a fát nézte.
Eric&
Az anyámat egy ilyen fára akasztották mondta Wu.
Gandle nem tudta, mit mondjon erre. Végül a részvétem szónál maradt.
Kémnek nézték. Hat ember leszaggatta róla a ruhát, és korbáccsal estek neki. Négy órán
át ütötték. Mindenütt. Még az arcát is. Egész idQ alatt eszméletén volt, jajgatott. Sokáig
tartott, míg meghalt.
Jézusom& suttogta Gandle.
Miután végeztek, fölakasztották egy hatalmas fára. Egy ilyenre. Wu a szilfára
mutatott. Példát akartak statuálni vele, hogy másnak eszébe ne jusson kémkedni. A madarak
meg a vadak megtalálták, két nap múlva már csak a csontjai lógtak a fán. Visszatette a
fülébe a walkman hallgatóját, és hátat fordított a fának. Tényleg nem ártana, ha eltqnnél
nézett Gandle-re.
Larry Gandle elgondolkozva bólintott, és lassú léptekkel elballagott.
28
FÖLHÚZTAM A fekete farmernadrágot, derékban nagyjából akkora lehetett a kerülete,
mint egy teherautó gumijáé. Felhajtottam a szárát, és meghúztam a derékszíjat. A White Sox
feliratú fekete trikó úgy lógott rajtam, mintha egy karóra akasztották volna. A fehér NY
lógóval díszített fekete baseballsapka simlédere már görbére volt formázva. Mindehhez járult
még egy ugyanolyan sportos napszemüveg, mint amilyennel Brutus parádézott.
Tyrese csak felröhögött, mikor elQjöttem a fürdQszobából Tök sirály, doki! , aztán
elkomolyodott az arca, és néhány összetqzött papírlapot csúsztatott elém. Fölvettem.
Végrendelet ez volt a címe. KérdQen néztem rá.
ErrQl akartam dumálni magával mondta Tyrese.
A végrendeletérQl?
Úgy tervezem, hogy ha még két évig pedálozok, akkorra lesz annyi lóvém, hogy
elvigyem innen TJ-t. Úgy saccolom, kábé hatvan százalék az esélyem.
Mire?
Tyrese a szemembe nézett.
Tudja azt maga.
Tudtam: az életben maradása esélyérQl beszélt.
És hová akar menni?
Egy erQsen összefogdosott és kissé gyqrött képeslapot nyomott a kezembe: napsütés, kék
tenger, pálmafák.
Le, Floridába mondta kissé álmatagon. Ismerem azt a környéket. Nagy a nyugi.
Finom népek, jó iskolák. Arrafelé senki sem kérdi meg tQlem, hogy honnan szedtem a
zsozsót. Érti.
Visszaadtam a képeslapot.
Nem értem, hogyan jövök én ebbe a képbe.
[ Pobierz całość w formacie PDF ]